Az időskori demencia és a súlyzós edzések közötti összefüggés vizsgálata forradalmi kutatást eredményezett
A súlyzós edzések védőhatást gyakorolnak az idősebb emberek agyára és kognitív funkciójára
A testnevelési szakemberek bevonása az egészségügyi rendszerbe népszerűsítheti az erőnléti edzés előnyeit a demencia elleni stratégiában
Egy friss kutatásban azt mutatták ki, hogy a súlyzós edzés jelentős védőhatást gyakorolhat az idősebb felnőttek agyára, különösen a kognitív hanyatlás kockázatának kitettek, például az enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedők esetében. Vagyis a rendszeres erőnléti edzés nemcsak a fizikai jólétet növeli, hanem védi az idegrendszert is.
Már heti két edzés is csodákra képes
Az eredményeket a brazíliai Campinas Állami Egyetemen (UNICAMP) készített tanulmányban mutatták be. A vizsgálatban összesen 44 idősebb személy vett részt. A jelentkezőket két csoportra osztották: a résztvevők egyik fele heti két alkalommal, fokozatosan nehezedő súlyzós edzéseket végzett fél éven keresztül, míg a csapat másik fele egyáltalán nem sportolt.
Az eredmények figyelemre méltók: ugyanis a résztvevőknek nemcsak a fizikai erőnléte javult a súlyzós edzéseknek köszönhetően, de kognitív teszteken is meglepően nagy fejlődést mutattak a memóriát illetően.
A kutatás egyik áttörő eredménye az volt, hogy az erőnléti edzésben részt vevő személyek védelmet mutattak a hippokampusz sorvadása ellen. A hippokampusz, az agynak az emlékezethez és a tanuláshoz erősen kapcsolódó régiója, ami különösen sérülékeny a demenciára hajlamos személyeknél. A súlyzós edzésben részt vevőknek nemcsak javult a memóriája, de a fehérállomány integritásának javulását is tapasztalták az esetükben, ami az agy általános egészségének egyik fontos mutatója.
Szemmel is láthatóvá vált a változás
A résztvevőkön MRI-vizsgálatot végeztek, amely során kiderült, hogy a sportoló résztvevők hippokampuszának jobb oldala, illetve az agyféltekéjük (precuneus) is megőrizte térfogatát. Ezzel szemben a másik csoport esetében ezeken a területeken romlás következett be. Ezek az eredmények alapvető fontosságúak, mivel rávilágítanak a súlyzós edzésben rejlő lehetőségekre, mint a kognitív hanyatlás mérséklésére irányuló nem gyógyszeres beavatkozás.
Isadora Ribeiro, a tanulmány vezető szerzője szerint a munkájuk hozzájárulhat ahhoz, hogy a testnevelési szakembereket is bevonják az egészségügyi rendszerbe, hogy népszerűsítsék az erőnléti edzés előnyeit, mint a demencia elleni megelőző stratégiát. Ez azért számít jelentősnek, mert a hagyományos kezelési lehetőségek rendkívül költségesek lehetnek, így a súlyzós edzések költséghatékony és hatékony alternatív jelentenének.
Azt is kiemelték, hogy a kutatás szerint a súlyzós edzés kognitív funkciókra gyakorolt hatásai jelentős hosszú távú eredményeket is hozhatnak. Bizonyították, hogy a hosszabb távú edzésprogramok kognitív szempontból még jelentősebb előnyökkel járhatnak, és potenciálisan megváltoztathatják a kognitív hanyatlás lefolyását.
Miért fontos ez a kutatás?
Az az elképzelés, hogy az életmódbeli beavatkozások jelentősen megváltoztathatják a neurodegeneratív betegségek kockázatát, annak újraértékelésére szólítja fel a szakértőket, ahogy jelenleg a közegészségügy kezeli az öregedést és a kognitív egészséget.