Megmagyarázhatatlan dologra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport a Kuiper-öv Quaoar nevű kisbolygójának megfigyelése során. A Napunktól mintegy 6 milliárd kilométerre, vagyis a Plútónál is messzebb keringő jeges égitestet ugyanis gyűrű veszi körül, ami persze egyáltalán nem számít szokatlan dolognak (a legismertebb és leglátványosabb példa erre a Szaturnusz), az viszont már sokkal inkább figyelemre méltó, hogy
ez a gyűrű olyan távolságra helyezkedik el az ominózus kisbolygótól (∼4100 km-re), ahol a jelenlegi tudományos ismeretek és csillagászati szabályszerűségek szerint nem is lehetne.
Ehhez azt tudni kell, hogy a gyűrűk azért létezhetnek (bármilyen égitest körül), mert darabjai olyan távolságra keringenek az adott planétától, hogy az árapályerők hatása révén nem tudnak egy holddá összeállni, ez az úgynevezett Roche-határ vagy Roche-sugár. A 2002-ben felfedezett Quaoar esetében viszont a gyűrű ennél a határnál messzebb helyezkedik el, vagyis holddá kellene összeállnia, ez azonban nem történik meg.
Kék színnel jelölve a Quaoar kisbolygó Roche-határa
A brazíliai Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem professzora, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Bruno Morgado szerint ezek után újra kell gondolni a hasonló gyűrűrendszerek kialakulásának elméletét.
Ez is érdekelhet:
Videón, ahogy egy idegen csillagrendszerben keringenek a bolygók a csillagjuk körül
Mindegyik planéta nagyobb a mi Naprendszerünk legnagyobb bolygójának számító Jupiternél.
Így néz ki a Föld és a Hold a Naphoz legközelebb eső bolygótól nézve
183 millió kilométeres távolságból sikerült megörökíteni a Földet és a Holdat.